A kannabisz stresszoldó
by Tim Newman
2023.04.26.
Az egyik leggyakoribb állítás a kannabiszról, hogy oldja a stresszt és segít ellazulni.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy ez valóban igaz lehet, de csak kisebb dózisban. Az eredményeket a Drug and Alcohol Dependence című folyóiratban tették közzé.
Az orvosi célokra használt kannabiszra vonatkozó törvények drámaian megváltoztak az elmúlt években. Mivel azonban ez a növény jelenleg az I. kategóriába tartozó, szigorúan szabályozott anyag, nem könnyű engedélyt kapni a tanulmányozására.
A Chicagói Illinois-i Egyetem (UIC) és a Chicagói Egyetem IL kutatócsoportja arra vállalkozott, hogy kitáncolja a megfelelő jogszabályi kiskapukat, hogy a kannabisz fő hatóanyagának, a tetrahidrokannabinolnak (THC) a szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálja.
A kutatás célja az volt, hogy teszteljék azt a régóta élő közhiedelmet, miszerint a kannabisz segít az embereknek ellazulni és enyhíteni a szorongást. Bár sokan hallották már ezeket az állításokat, eddig elég kevés tudományos írás született a témában.
Ahogy Emma Childs, a UIC College of Medici Pszichiátriai Intézetének docense elmondta: “Eddig nagyon kevés kutatás vizsgálta közelebbről a THC stresszre gyakorolt hatását, illetve a THC különböző dózisokban kifejtett hatásait”.
Kannabisz és stresszoldás
A chicagói csapat a kannabisz stresszoldó tulajdonságainak tesztelését tűzte ki célul különböző dózisok mentén. Összesen 42 egészséges, 18 és 40 év közötti önkéntest vizsgáltak. Mindannyian rendelkeztek tapasztalattal a kannabiszról, de egyikük sem volt mindennapos használó.
Az önkénteseket három csoportba osztották:
- Az alacsony dózisú csoport tagjai személyenként egy 7,5 milligramm THC-t tartalmazó kapszulát szedtek,
- A közepes dózisú csoport tagjai egy 12,5 milligramm THC-t tartalmazó kapszulát kaptak,
- A placebocsoport tagjai, akik nem tartalmaztak THC-t.
Bár a szájon át szedett és a füstölt kannabiszt nehéz megfeleltetni, Childs professzor szerint “a kísérlet során beadott dózisok hasonlóak egyes kannabiszcigarettákéhoz”. Majd a döntést azzal magyarázza, hogy “nem akartunk sokkal nagyobb dózist bevonni a kísérletbe, mert el akartuk kerülni azokat az esetleges kellemetlenségeket vagy szív- és érrendszeri hatásokat, amelyeket a THC nagyobb dózisban okozhat”.
Sem a kísérletben résztvevők, sem a vizsgálók nem tudták, hogy az önkéntes milyen dózist kapott. (A szaknyelv ezt kettős vak kísérletnek nevezi.)
Minden önkéntes két 4 órás kezelésen vett részt egy 5 napos ütemezésben. A kapszula lenyelése után két órát pihentek, hogy a THC-nek legyen ideje bejutni a véráramba.
Az első kísérlet során a résztvevőknek 10 percük volt arra, hogy felkészüljenek egy ál-állásinterjúra egy laboratóriumi asszisztens párossal, akik sem szóban, sem testbeszéddel nem adtak bátorító visszajelzést. Ezután arra kérték őket, hogy oldjanak meg egy összetett matematikai feladatot, amely Childs professzor szerint “viszonylag stresszes” lehet.
A második laborlátogatás során a résztvevőket arra kérték, hogy 5 percig beszéljenek a kedvenc filmjükről vagy könyvükről, majd a következő 5 percben pasziánszot játszanak.
Az egyes feladatok elején, közben és végén a résztvevőket megkérték, hogy értékeljék saját stressz-szintjüket és érzéseiket. Ugyanakkor az önkéntesek szívritmusát, vérnyomását és kortizolszintjét (egy kulcsfontosságú stresszhormon) folyamatosan mértük a tesztek során.
THC és stresszválasz
A várakozásoknak megfelelően a pszichoszociológiai tesztek után azok, akik alacsony dózisú THC-t kaptak, alacsonyabb stresszszintről számoltak be, mint azok, akik placebót kaptak. Ráadásul az említettek stressz-szintje a feladatok elvégzése után gyorsabban csökkent.
Mindazonáltal azok, akik nagy dózisú THC-t kaptak, negatívabb hangulatról számoltak be a feladatok előtt és közben. Előzőleg nagyobb valószínűséggel tekintették a pszichoszociológiai feladatokat “kihívásnak” vagy “elrettentőnek”.
A közepes dózisú csoport tagjai azonban gyakrabban álltak le a próbainterjú során, mint a placebocsoport tagjai.
Mindhárom csoportban nem figyeltek meg szignifikáns különbségeket a csoport szívritmusában, kortizolszintjében vagy a szívfrekvenciában.
“Eredményeink részben alátámasztják azt az általános állítást, hogy a kannabisz stressz és feszültségoldásra is használható.
Ugyanakkor a nagyobb THC-dózisban részesülő résztvevőknél a stressz és a negatív hangulat kismértékű, de szignifikáns növekedéséről számoltak be, ami arra utal, hogy a THC-nek káros hatásai lehetnek. ” Prof. Emma Childs
Bár a tanulmány viszonylag kis léptékű, az eredmények mégis fontosak, mivel elkezdték betölteni az ismereteinkben lévő hiányosságokat. A szabályozási korlátok miatt nehéz a kannabisz hatásait vizsgálni.
Ugyanakkor azonban az orvosi kannabisz használata egyre növekszik, ami minden eddiginél fontosabbá teszi a kutatás folytatását.
Az ilyen típusú kutatásokban mindig több a kérdés, mint a válasz. Vajon ugyanazok lennének az eredmények, ha olyan önkénteseket toboroztak volna a vizsgálathoz, akik naponta vagy esetleg soha nem szívtak kannabiszt? Hogyan befolyásolná a THC nagyobb dózisa az eredményeket? Van-e jelentős különbség a kannabisz fékezése és fogyasztása között? Érdekes lenne azt is látni, hogy más stresszes feladatok, például a vezetés, hasonló eredményeket érnének-e el.
Addig is további vizsgálatok csak gazdagíthatják ismereteinket: megerősíthetik, de meg is cáfolhatják ezeket az eredményeket.
Forrás:
http://www.medicalnewstoday.com/articles/317777.php
